---------- Az oldal szerkesztés alatt! ------------
Szombathellyel Budapesten avagy Hajós nosztalgia - szárazföldi patkány módra
Akik ismernek, tudják, hajóskönyvem MHE tagságom óta van, és ha már a tanuló matróz - gyakornok II. rendfokozat kiegészítésre szorul, leginkább a "parti hajós" definíció illik rám.
Strázsaként előfordultam már a Sopronon, Tatbányán (leigazolt utam is e két hajóról van) tehát a fedélzeten töltött időm jelentős részében, jól parthoz kötött hajón voltam. Átállni Csepelen az egyik medencéből a másikba vizet vételezendő, nálam már út, a Százhalombatta -Neszmély, pedig már hosszú út. A sajnos meg nem valósult Bp-B.füred-Bp. igazi hosszújáratú hajózás.
Hogyan lehetne nosztalgiám a Szombathely kapcsán, amin ráadásul eddig csak egyszer jártam, még amikor vontató volt, akkor is hidegen, jól kikötve, a Boss kikötőjében Újpesten? Pedig volt, alapos, és ráadásul nem is először, de minden kijön a sorján.
Vasárnap reggel behajóztam (könyvileg ugyan nem, de az élmény a lényeg) életem első tolóhajójára!
A kikötőben csend, félig-meddig félhomály, és íme tolóhajósan parthoz állva a Szombathely!
A kifutás előkészületeiként behajóztuk az élelmiszert, Vasa, Viktor, Zoltika és Rozsdás (továbbá két srác akiknek a nevét nem tudom) mellé rövidesen érkezett Malwin is. Zoltika, Malvin és a két srác, 90 fokkal elforgatta a hajót, így kihajózhattuk az Újpestre szánt faanyagot.
Az út célja, el is felejtettem írni eddig, a Szombathelyt az elveszett jobb oldali csavar pótlására a komáromi hajógyárba vinni. A hajó bár alig ismertem, a Tatabánya testvérhajója lévén mégis ismerős volt, nem vesztem el a fedélzeten.
A Duna fölött még állt a köd, igazán hangulatos volt a kihajózás. Csepelre indultunk, az olajos hajóhoz. A megfelelő mennyiségű üzem és kenőolaj felvétele után, hegymenetbe fordultunk. Az utazás egyáltalán nem volt rutin szerű, s nem csak a magamfajta parti hajósnak.
És épp itt az ideje rátérni a nosztalgia okára:
A Szombathely pontosan olyan most, mint a Tigris 2003-ban Csepelen, vagy a Banya 2006-ban Baján. Mindkettő több száz tonna vas, ez biztos. De hogy hajó lesz-e lobogóval, legénységgel, utakkal, ez igencsak bizonytalan.
Az állapota is ennek megfelelő, hatalmas halom holmi amiről még a profi hajósok se tudják mire lehet jó egy hajón. Ami viszont nagyon kéne, abból éppen hogy megvan a szükséges mennyiség, már ha ügyesen használjuk. Malwin nem szívbajos, de nem is próbálkozott a konyhával, otthon megfőzött. A berendezések jó része nem működik - ezek legalább tiszta ügyek, más része működik, de ezek közül némelyik a legrosszabbkor mondja be az unalmast. Persze feladatok azért vannak, hogy megoldják őket. Meg is oldotta a csapat valamennyit. A népszigeti pontonnál Mahagóni és Una Vestrum beszállt, én pedig ki, de hát mint említettem, én csak afféle szárazföldi patkány vagyok.
Igaz, csak pár órára, de újra átéltem a Hajó Újraindítás érzését, ráadásul először tolóhajón!
KÖSZÖNET LACINAK és a TÖBBIEKNEK!
Zoli66
