Vissza

Mi lesz veled, Mosoni-Duna?

2012-08-11 01:02:00

A Kisalföld című napilap pár hónapja "Vizet a Dunába" címmel aláírás-gyűjtő kezdeményezést indított, hogy az Országgyűlés tárgyalja meg a Mosoni-Duna és a Szigetköz vízpótlásának helyzetét.

Az akció roppant sikeres volt, a szükséges 50.000 helyett 82.000 aláírás gyűlt össze. A kezdeményezés természetesen szimpatikus volt, egyetlen, nem kicsi prolémánk volt vele: nem mondták meg, mi az a javaslat, amiről szeretnék, ha tárgyalna a Tisztelt Ház. A Magyar Hajózásért Egyesület jelentkezett felhívásra, felajánlotta segítségét a kezdeményezőknek a hajózási szempontokat figyelembevevő megoldás kialakításához. (Annál is inkább, mivel az utóbbi 20 évben nagyobb méretű géphajóval, 2008--ban a TATABÁNYÁ-val, majd 2012-ben a JÉGTÖRŐ I-gyel, - tudomásunk szerint - csak mi jártunk Győrben.) Úgy gondoljuk, helytelen volna a 140.000 lakosú Győrt örökre elvágni attól a lehetőségtől, hogy nagygéphajók, akár szállodahajók is feljussanak az ország műemlékekben harmadik leggazdagabb városába. Egy kisebb hajózsilip, vagy a Mosoni-Duna 2/3-os szélességűre szűkítése nem jó a hajózásnak. Az eseményeket figyelemmel követve, segítőkészen várjuk a fejleményeket.

Alább a Kisalföld legfrissebb, e témában írt cikke:

Csak papíron épül a torkolati műtárgy

A Mosoni-Duna győri vízszintemelése már a '90-es évektől foglalkoztatja a szakembereket és a politikát, de az elmúlt húsz év is kevés volt ahhoz, hogy legalább a tervezési szakasz lezárulhasson. A Kisalföld országos népi kezdeményezést indított a folyamat felgyorsítására. Kampányunkat 82 ezren támogatták.

A partvédő művek a győri folyókon az 1960–70-es években épültek az akkor jellemző vízállásokhoz igazodva. Mára kis- és középvizeknél a rakpartok alja szárazra kerül, hiszen a Mosoni-Duna és a Rába vízfelülete, átlagos mélysége jelentősen csökkent. Víz helyett ilyenkor iszapos, kiszáradó, rendezetlen partoldalakkal találkozhatnak az itt élők. Mindez azért történt, mert a győri folyókat befogadó Duna medre az elmúlt negyven évben két métert süllyedt, és kiszívja a vizet a megyeszékhelyről.

Egy tervváltozat a gönyűi kikötő medencéssé alakítására és a régi meder lezárására. E projekt részeként épülhetne meg a torkolati műtárgy is.

Megoldást kellett találni tehát arra, hogy a folyók városában a vízfelületeket, vízmélységeket tartani lehessen.
A vízszint-rehabilitációt lehetővé tevő műtárgy szükségessége már a '90-es években körvonalazódott. Ennek a Mosoni-Duna torkolatába tervezett műtárgynak biztosítania kell a vízszintemelést, az árvizek és a hordalék levezetését, a hajózhatóságot és a vízi élővilág mozgását.

Több változatot kidolgoztak: a vízszintszabályozást fenékküszöbbel, vagy fenékküszöb és szabályozható zsilip együttes építésével lehet megvalósítani. A műtárgy másik eleme pedig egy hajózsilip lenne, ez tenné lehetővé a kis- és kirándulóhajók bejutását Győrbe.

Az elmúlt évtizedekben a torkolati műtárgy építése összeforrott a Győr–Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő fejlesztésével. A kikötő főtervezője készített először tanulmánytervet a torkolati műtárgyra, azután a 2000-es évek elején a győri önkormányzat állított össze programtervet a vízszintek rehabilitációjára, torkolati műtárgy előirányzásával. Ez a terv 2004 decemberére készült el és elvi vízjogi engedélyt is kapott, ami egy évig élt és csak újabb egy évig lehetett meghosszabbítani.
Az elvi vízjogi engedély érvényességének lejárta után három évvel, 2009-ben köthetett támogatási szerződést a vízügy egy konzorciummal a „torkolati műtárgy kiviteli terv szintű tervezésére", de ez is többéves csúszásban van. Németh József győri vízügyi igazgató elmondta, hogy jelenleg még csak a megvalósíthatósági tanulmány készül, amelynek eredményétől függően kerülhet sor a továbbtervezésre.

A jelenlegi forgatókönyv szerint megvalósításra majd csak az engedélyezési tervek és létesítési engedélyek birtokában lehet pályázni, a kivitelezés eredményes pályázat esetén is csak 2016 körül jöhet szóba.
Ez azért is fájó, mert a partok rendezése 2014 végére befejeződik, csak éppen a víz hiányzik majd továbbra is az év egy részében a folyók városából. Pedig a torkolati műtárgy 1,5–2 méterrel emelné meg a vízszinteket Győrben. Teljes szolgáltatást nyújtó kishajókikötő létesülhetne az Iparcsatorna torkolatában, kis- és kirándulóhajó-megállóhely a belvárosban. Fejlődhetne a vízi turizmus és ezzel együtt a helyi vállalkozások mozgástere. A vízisport-egyesületek működési feltételei is egyértelműen javulnának, arról a képről nem is beszélve, amit a rendezett vízgazdálkodású folyók látványa nyújthat. Ráadásul a győri vízszintszabályozás nem függ össze a bősi vízlépcsővel, nem jár duzzasztással a Duna medrében, nem igényel szlovák–magyar megegyezést.

„Fontos megemlíteni, hogy a torkolati műtárgy megépítésének pozitív hatása nemcsak Győrben, hanem jóval távolabb, a Rábaközben is érződne. Javulna a talajvízháztartás, kedvezőbb feltételeket adva a mezőgazdaságnak" – mondta a vízügyi igazgató.

A Mosoni-Duna alsó szakaszának besorolása, annak ellenére, hogy nem hajózható, jelenleg harmadosztályú vízi út. Ezt figyelembe véve fölöslegesen nagy, 85 méter hosszú hajózsilipet kellene beépíteni a torkolati műtárgyba. Megduplázva a költségeket, amik egy optimális, kirándulóhajókat is átengedő, 40–45 méteres hajózsilippel számolva körülbelül 4–5 milliárd forintra rúgnának.

A Kisalföld országos népi kezdeményezése remélhetőleg segít felgyorsítani a folyamatokat, hiszen a térségben élő 82 ezer polgár akarata megkerülhetetlen tényező.

Az eredeti cikk itt olvasható.