A LAJTÁ-tól a szállodahajókig
Napirenden a pesti rakpart szerepének átértékelése, a Duna-város kapcsolat. Ez érinti a LAJTA monitor elhelyzését és a szállodahajók kikötését, mely körül mostanában vihar dúl.
Időről-időre jelennek meg cikkek a Kossuth tér felújításáról, s hozzá kapcsolódóan a pesti rakpart átalakításáról. Az már szinte biztosnak látszik, hogy a Európa első, vastestű, folyami hadihajója, az egykor osztrák-magyar LEITHA/LAJTA méltó helyen, az Országház előtt lesz kikötve. (Felvetődik a félig tréfás kérdés: vajon a hajóhoz illő, s azt a tavalyi bemutatókon is díszítő osztrák-magyar hadilobogó lesz rajta? Személyes válaszom: elismerve a helyzet pikáns voltát, igen, jelen esetben annak kéne a XXI. században, a magyar parlament előtt lobognia.)
Sok vitára adhat okot a szállodahajók szűkebb belvárosból történő elűzése. Pro és kontra sok a vélemény, terveink szerint ezeknek teret fogunk biztosítani. A Budapesti Közlekedési Központ terveiről szól az alábbi cikk-részlet (képgalériában a LAJTA):
A koncepció mellett szól, hogy a kormány a Kossuth tér átépítésének tervei között elfogadta egy Duna-parti sétány megépítését, ami a Parlament és a folyó között húzódna. Az állóhajók, pontonok, vízi teraszok kívánatos elterjedését Finta Sándor, az új fővárosi főépítész hangsúlyozta lapunknak adott interjújában.
A koncepció elkészítését a fővárosi közgyűlés amiatt kérte a BKK-tól, mert a folyam fővárosi partjait a közúti közlekedés vette birtokba, a part és a kikötők gyalogosan szinte elérhetetlenné váltak, a szabadidős tevékenységek kiszorultak, a személyhajózás jelentéktelenné vált, a kikötők bérletéből befolyó fővárosi bevételek pedig elenyészőek a kiadásokhoz, például az árvízi védekezés költségeihez képest.
Az elmúlt évtizedekben Nyugat-Európa számos nagyvárosa küzdött hasonló problémákkal. Ha azonban Lyonban, Barcelonában, sőt Belgrádban sikerült a vízparton emberhez méltó léptékű, izgalmas és vonzó városi környezetet teremteni, akkor a BKK szerint ez Budapesten is lehetséges.
A helyzetelemzés nyomán egyértelművé vált, hogy már rövid távon is egységes rakparti igazgatásra és átláthatóbb közterület-használati szabályokra van szükség, áll a koncepcióban. Ez azonban csak eszköz a parthasználatból befolyó bevételek növelésére, amelyeket a BKK elsősorban a közterületek fejlesztésére, a turisztikai kínálat erősítésére és a kikötők működésének rendezésére javasol felhasználni.
A koncepció a szállodahajókkal is foglalkozik. A belvárosi folyamszakaszon számos szállodahajó-kikötő működik ugyanis, amelyek közművesítés (áram, csatorna) és normális közlekedési kapcsolatok híján állandó konfliktusokat okoznak a lakossággal. A BKK előzetes vizsgálatai szerint ezeket a hajókat – esetleg néhány belvárosi kikötési pont megtartása mellett – inkább egy-két széles, jól kiépített szakaszra kell összpontosítani – mint például az Újpesti rakpart vagy a CET környéke –, ahol a szükséges közművek, autóbusz-parkolók stb. kényelmesen kiépíthetők.
A koncepció emellett számos egyéb úszómű elhelyezését is felveti: a hajdani dunai uszodák felélesztése éppúgy az elképzelések között szerepelhet, mint az úszóházak engedélyezése az Újpesti-öbölben vagy a Ráckevei-Dunán. A rakparthasználat szempontjából elsődleges a tervek szerint bővülő tömegközlekedési hajóállomások közelítése a nagy forgalmú tömegközlekedési csomópontokhoz.
Az index.hu teljes cikke itt olvasható.
Fotók: Szűcs Zoltán József, Zoltán Gőzös Közhasznú Alapítvány.
Belépés
Mai vízállások:
Duna | Vízállás [cm] |
---|---|
Budapest | 229 |
Dunaföldvár | -27 |
Mohács | 266 |
Tisza | Vízállás [cm] |
---|---|
Tokaj | 487 |
Tiszalök-alsó | 75 |
Szeged | 231 |
Balaton | Vízállás [cm] |
---|---|
Balaton átlag | 120 |