Vissza

100 éves a "JÓKAI"

Kádár Zoltán

2013-06-28 00:01:00

Bár az 1913-ban épült csavargőzös nem a Balaton legöregebb hajója, története így is a legkalandosabb életűek közé emeli. Az átépítések során formája, arányai, megjelenése többször is gyökeresen megváltozott, de "feltámadása" után ma is a tó legelegánsabb hajói közé tartozik.

A "JÓKAI" elmúlt 100 évének állapotai (kattintásra nagy kép)

A "JÓKAI" építéséhez 1911-től kezdték gyűjteni a forrásokat, végül 1913-ban állt rendelkezésre a szükséges összeg, amikor a helyi felajánlásokat az állam további 200 ezer koronával egészítette ki. A Balatontavi Gőzhajózási Rt. utolsó gőzhajóját az Első Dunagőzhajózási Társaság (DDSG) óbudai gyáregysége építette a világháború előtti utolsó békeévben. A hajót alkatrészenként szállították vasúton Siófokra, ahol összeszerelték, és 1913. június 28-án vízrebocsátották. A 31,9 m hosszú, 5,3 m széles, 1,45 m merülésű hajó próbaútjára 1913. július 2-án került sor.

A "JÓKAI" átadása után Siófokon

Az 1913-ban elkészült csavargőzöst Jókai Mórról (1825-1904), a XIX. századi magyar irodalom nagy mesemondójáról, forradalmárról, országgyűlési képviselőről nevezték el, aki balatonfüredi villájában írta legnépszerűbb regényeit, és rendszeres utasa volt a Balatonfüred és a déli parti vasút között közlekedő menetrendszerű gőzhajójáratnak.

Az első világháborút követő nehéz gazdasági helyzetben az 1920-as évek közepére a Balaton Tavi Gőzhajózási RT. csődközeli helyzetbe jutott. A MÁV és a Déli Vasúttársaság megvásárolta a hajózási vállalat részvényeit és 1926-ban Balatoni Hajózási RT. néven újjászervezte a céget. Ezt követően jelentek meg a tavon az első dízelmotoros hajók ("CSOBÁNC", "SZIGLIGET", "CSONGOR", "TÜNDE"), és a gőzhajók is új megjelenést kaptak. Ekkor lett a "JÓKAI" is feketéből fehérre átfestve.

Az 1930-as években már a Balatoni Hajózási RT. flottájában (korabeli képeslap)

A balatoni hajóflotta a második világháború pusztítását nem vészelte át. 1944. október 31-én Vonyarcvashegynél akna robbant a "JÓKAI" mellett. A hajóvezető és a kormányos súlyos sebesüléseik ellenére sikeresen Keszthelyre navigálták a megrongálódott hajót. A balatoni hajókat ezt követően könnyű légvédelmi ágyúkkal és nehéz gépfegyverekkel felszerelt „hadihajókká” alakították.

1945. március 26-án a visszavonuló német csapatok Balatonfüred kikötőjében, hogy ne jussanak a benyomuló szovjet csapatok kezére, a többi hajóval együtt a "JÓKAI"-t is felrobbantották. A front elvonulása után, már 1945 áprilisában megkezdődött a hajózás feltámasztása. Először a Révfülöpnél a saját személyzete által elsüllyesztett, de viszonylag sértetlen "KELÉN"-t és "TÜNDÉ"-t emelték ki, és helyezték újra forgalomba, majd sorban a többi, Balatonfürednél felrobbantott hajót is. Azonban a mély vízben elsüllyedt, súlyosan megsérült "JÓKAI"-t csak 1946-ban tudták kiemelni. 1946-ban a Közlekedésügyi Minisztérium a hajók felújítására, újjáépítésére 6,4 milliárd pengő államsegélyt igényelt a pénzügyminisztériumtól, de ezt a vállalat csak az értékálló forint bevezetése után (1946. augusztus) kapta meg, ezután folytatódhatott a háborús károk helyreállítása. A "JÓKAI" újjáépítése is késett, csak 1948-ban állhatott ismét forgalomba az idő közben a MÁV-ról leválasztott, államosított Balatoni Hajózási Vállalatnál.

A második világháború utáni években (hajoregiszter.hu, Dr. Erdős Ferenc)

1955-ben a Balatoni Hajózási Vállalat beolvadt az akkor létrejövő MAHART Magyar Hajózási Rt.-be. Ezidőtájt a "PAJTÁS" gőzös tragikus balatonfüredi felborulását követően a “JÓKAI” felső utasfedélzetét stabilitási okból megszűntették, valamint egy gőzhajóhoz szokatlan formájú kormányosfülkét is építettek rá, mindez új arányokat adott a hajó megjelenésének.

A dízelesítés előtti években, még gőzhajóként az 50-es évek végén (hajoregiszter.hu)

Alig néhány évvel később, a "dízelesítési program" során a "JÓKAI" gőzös 1963-ban a selejtezett "BUDAPEST" (1934) tengerjáró jobb oldali, 300 lóerős Buckau-Wolf DV-136 dízelmotorján kívül ismét teljesen új, gőzhajóra már alig emlékeztető megjelenést is kapott. Átépült az orra is: a jellegzetes függőleges orr helyett, döntött, tölcséres hajóorrot kapott, a kígyófejes Trottman horgonyok helyett Hall horgonyokat. Zárt fedélzeti felépítmény, új, magasabb mellvéd és teljesen más kormányállás került a hajóra, valamint a stabilitás növelése érdekében a hajótest két oldalán a vízvonalnál vendég-úszótesteket is felszereltek. A korábbi "kapu" kormánylapát helyett a jobb manőverképesség érdekében hatásosabb, részben kiegyensúlyozott kormányt és masszívabb szánkót kapott. Ebben a dízelesített formájában szolgálta újabb másfél évtizedig a balatoni utazóközönséget.

Dízelesítés utáni formájában (hajoregiszter.hu)

1978-tól jelentek meg a Balatonon az új, nagy utasbefogadó képességű katamarán testű hajók, valamint a korszerű, Szovjetunióban gyártott tengerparti "LELLE" személyhajó is. Ennek következtében a régi, tradicionális balatoni hajókat sorban vonták ki a forgalomból: a "SIÓ" a Velencei tóra, a "TÁTIKA" a Zánkai Úttörőtáborba, a "SZIGLIGET" Mohácsra, a "HELKA" pedig Balatonfüredre, a 71-es út mellé került presszónak a szárazföldre. (A további selejtezéseknek az vetett véget, hogy nem sikerült a Szovjetunióból további "LELLE- típusú" hajókat beszerezni.) A leselejtezett öreg hajók közül a legrosszabbul a Balatonról 1980-ban elszállított "JÓKAI" járt: a Kőrösvidéki Vízügy, a Gyulai ÁFÉSZ és a Békés Megyei KISZ jelképes, 100 forintos áron vásárolta meg, hogy a Kőrösön a szanazugi üdülőkörzetben vendéglátóhelyet rendezzenek be rajta. A tervekből nem lett semmi, a belső átalakítások után elfogyott a pénz, a többször és egyre magasabb áron gazdát cserélő, egyre lepusztultabb hajót tíz évvel később egy áradás vetette ki a partra Gyoma alatt, ott enyészett tovább. A hajó sorsára a város- és műemlékvédő Ráday Mihály is felhívta a figyelmet.

Csendes pusztulás a Kőrösön (vanyolai.hu)

Az évekkel később a Tiszalöki Vízlépcső hajójavítójába került, félig átépített, újabb pénzhiány miatt befejezetlenül álló "JÓKAI"-ra 1998-ban lelt rá egykori balatoni gépésze, Vanyolai Sándor, aki megvásárolta és befejezte a felújítást. A hajó arányai addigra már ismét gyökeresen megváltoztak, egykori balatoni gőzhajótársaihoz hasonló "hattyúorrot", felső fedélzetet és kormányállást kapott. Az igényesen felújított egykori gőzös dízelhajó a délszláv háború miatt a Tiszán, majd a Sió csatorna hajózhatatlansága miatt évekig Budapesten, a Dunán rekedt.

Közúti szállítás a Balatonra (vanyolai.hu)

Végül 2002-ben közúton szállítva jutott vissza szülőhazájába. Dunaújvárosban a teljes felső fedélzetet lebontották, a korlátokat, kormányállást és a szellőzőkürtőket, és trélerre emelték. A közúti szállítás a Balatonkiliti sólyán ért véget, ahol a hajó 22 év után ismét a Balaton vizére került. Azóta Balatonfüreden, nem messze Jókai Mór egykori villájától a mai napig teljes pompájában, a balatoni hajóflotta egyik ékszerdobozaként szállítja a hajózni vágyókat.

Napjainkban Balatonfüred partjai előtt (fotó: Látits Miklós)

Források:
www.hajoregiszter.hu
www.vanyolai.hu
Dr. Kopár István: A balatoni gőzhajózás 125 éve
Dr. Bíró József: A balatoni hajózás története
TIT Hajózástörténeti, -Modellező és Hagyományőrző Egyesület