Jump to content

180 éve történt

-vas-
2014-04-14 11:29:00

1834. április 14.-én haladt át a Vaskapun az első gőzhajó

180 évvel ezelőtt haladt át a Vaskapun az első gőzhajó az „Argo”. Az esemény gróf Széchenyi István diadala volt, amely később lehetővé tette a rendszeres hajózást a Duna teljes hosszában.

Az eseményhez és gróf Széchenyi Istvánhoz személyéhez kapcsolódó írások tagtársaink tollából:

szech7

Dr. Mészáros Balázs: Víziutak Vándorai. Magyar hajózás – hajógyártás Magyarországon

Széchenyi kezdeti tartózkodás után nemcsak részvényesévé, hanem igazgatósági tagként a Duna Gőzhajózási Társaság fejlesztésének legaktívabb szervezőjévé vált.

A magyarországi folyók szabályozása létkérdése volt a hajózásnak és a mezőgazdaságnak. Gróf Széchenyi István sürgetésére a XIX. század második negyedében kezdtek hozzá a zuhatagok tudományos igényű felméréséhez. Széchenyi - személyes tapasztalatok szerzése céljából - 1830. nyarán a "Desdemona" evezős bárka fedélzetén maga is végighajózott a Dunán Pesttől egészen a torkolatig. Mikor 1833-ban kineveztek az Alduna szabályozás királyi biztosává, a munkálatok műszaki vezetésével az Alduna felmérésén dolgozó mérnököt, Vásárhelyi Pált bízta meg.

A folyam medréből mintegy 4000 m3 szikla kirobbantásával elérték, hogy a Vaskapu közepes vízállásnál gőzhajók számára is hajózhatóvá vált. A Duna bal partján Báziástól Turnu-Severinig 122 km hosszú parti utat építettek, amely alacsony vízállásnál is lehetővé tette a forgalom fenntartását. Széchenyi törekvéseinek diadala volt, amikor 1834. április 14-én az "Argo" gőzös elsőként áthaladt a Vaskapun.

Széchenyi 1834-ben Londonba utazott, hogy hajógépeket és a meder rendbehozatalára kotróhajót vásároljon. A nádornak küldött március 18-án kelt levelében írja, hogy "...ami azonban minden másnál több gondot és tennivalót ad, olyan embereket találni, akik a kotrót kezelni tudják...". Nos, hamarosan meglelte a megfelelő embert.

1834. márciusában az első dunai gőzüzemű folyamkotró, a "Vidra" összeszerelésének irányítására és későbbi üzemeltetésére Bécsbe érkezett egy fiatal gépész, Clark Ádám, a Lánchíd későbbi építője. A "Vidra" még ugyanebben az évben munkába állt, először az óbudai télikikötő kialakításában vett részt.

szech8

Somlóvári László: Széchenyi István emléktáblája a Kazán-szorosban.

Széchenyi először 1830-ban látogatott el az Al-Dunára. Útját az Akadémia első mérnök tagjával, Beszédes Józseffel tette meg.

 “...átok hazánkra nézve a Duna, – mennyi kárt teszen, – minő kevés hajót hord, – holott a mi számunkra látszik alkotva lenni ezen csatorna, melyen oly könnyen lehetne segíteni” – írta Széchenyi Döbrentei Gábornak 1830-ban, majd így folytatta:  „… az Al-Duna hazánk élet-ere, azt kell nyűgeitől megszabadítani és a Fekete tengerig hajózhatóvá tenni.”

szech5

A folyószabályozási terveket a helytartótanács vezető mérnökével, Vásárhelyi Pállal készíttette el. Vásárhelyi volt az a mérnök, aki a Duna vízrajzi felmérése (“Duna Mappáció”) során az Al-Dunát végigtérképezte, és így ő tudta legjobban, hogy mi a teendő. A “legnagyobb magyartól” 1833-ban azt a feladatot kapta, hogy hajóutat építsen ki a gőzhajózás számára a szóban forgó folyószakaszon.

Az 1834. évi rendkívül alacsony vízállás jócskán segített abban, hogy a mederből a legveszélyesebb, un. tarajos sziklákat kirobbanthassák, és a hajózást legalább évi 152 napra (!) biztonságossá tegyék. Ám Széchenyi - akárcsak Vásárhelyi - világosan látta, hogy az Al-Duna zuhatagainak “megszelídítése” nem pusztán a királyi biztos anyagi lehetőségeit haladja meg (így is többször maga állta a költségeket), hanem a kor műszaki lehetőségeit is.

De, hogy biztosítsa az áruszállítás folyamatosságát ezen a szakaszon, egy parti út kiépítését célozta meg, amiről megfelelő vízállás esetén a hajók vontathatók, egyéb időszakban pedig az áruk szekereken történő továbbítását biztosítja. Ez ragyogó felismerés volt, mert a látványosabb, de technológiai, illetve anyagi csőddel fenyegető építkezés helyett reális önkorlátozással, inkább a kisebb kapacitást biztosító, de megvalósítható megoldásra törekedtek. Az út terveit Ó-Moldovától a Vaskapuig - mintegy 122 km hosszúságban - Vásárhelyi vezetésével ki is dolgozták. Széchenyi a tervezési munkákban is részt vett. Majd a kész tervek alapján elérte a magyar kormánynál, hogy az útépítés költségei kiutalásra kerüljenek, és 1834-ben meg is kezdődött az építkezés. Az utat a legnagyobb részben, de különösen a Kazán-szorosban, a vízből kiemelkedő meredek sziklafalba kellett – mintegy ernyőszerűen – bevésni, óriási munkával és erőfeszítéssel. A kor technikai színvonalán a kortárs szakemberek az utat páratlanul színvonalas műszaki alkotásnak tartották, és méltó párjának az egykor a Duna másik oldalán haladó Traianus útnak.

szech5

Az építkezést az anyagi és technikai nehézségek mellett a bonyolult külpolitikai körülmények is akadályozták. Széchenyi óriási diplomáciai erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy megegyezzen a szabályozási munkákat folyamatosan ellenző Török Szultánsággal.

I. Ferenc császár és magyar király 1835. évi halála után a birodalmi kormányzat is elfordult a balkáni ügytől, és az al-dunai munkákat egy időre abba kellett hagyni. Ebben a patthelyzetben is nagy szükség volt Széchenyi diplomáciai érzékére és tevékenységére, hogy a császári udvar végül belássa a tervek megvalósításának gazdasági szükségességét, és támogassa a munkálatok folytatását.

Az útépítés mellett jelentős erőket fordítottak a folyó – anyagi és technikai lehetőségeik szerinti – szabályozására. Az 1834-35. évi szélsőségesen alacsony vízállás nagy segítségükre volt abban, hogy 3.500-4.000 köbméternyi – hajózást akadályozó sziklát – a mederből el tudtak távolítani. Naponta 1000-1500 munkást foglalkoztattak, akiket az akadozó kincstári kiutalások miatt nem egy esetben Széchenyi saját maga fizetett ki.

Végül az út építését 1837-ben fejezték be, és októberben átadták a forgalomnak. A “Széchenyi-út” a történeti Magyarország balkáni kapujának megnyitását jelentette, az ugyanis nem csupán a hegymenetben haladó hajók vontatását, hanem – hajózási idényen kívül – az áruknak szekéren való szállítását is lehetővé tette.

szech7

A Magyar Mérnök- és Építész Egylet 1885-ben emléktáblát helyezett el a Felső Kazán szorosban, a Duna 973,3 folyamkilométerénél, egyszerű és nemes felirattal:

SZÉCHENYI

EMLÉKÉNEK

A MAGYAR MÉRNÖK- ÉS ÉPÍTÉSZ-EGYLET

MDCCCLXXXV 

Jugoszlávia és Románia közös beruházásának eredményeként a Vaskapu I-es vízlépcső 1971-ben átadásra került, és felette a Duna vízfelszíne megemelkedett. A duzzasztás hatása Belgrádig (1170-es fkm) érzékelhető.

A jugoszláv kormány gondoskodott a Traianus tábla magasabb szintre helyezésétől, de a román kormány a Széchenyi emléktáblát az eredeti helyén hagyta, így az fokozatosan egyre mélyebbre került a vízfelszín alá. Mindez nem volt indokolható anyagi vagy technikai nehézségekkel, hiszen teljes falvakat, utakat és vasútvonalakat építettek meg újra, nagyobb magasságokban.

Később magyar hajósok, vízitúrázók rendszeresen megjelölték a víz alatt lévő tábla helyét. Korábban egy kis réztábla is elhelyezésre került, de az napokon belül eltűnt.

szech8

2005. június 15-én, a Gróf Széchenyi Ödön Magyar Hajózási és Yacht Egylet hajós küldöttsége, Varga István túravezető irányításával, újra elhelyezett egy kisebb, maguk által készíttetett emléktáblát. A tábla az eredetivel egyező szöveget tartalmazott. A tábla mellé elhelyeztek egy magyar és egy román hajólobogót is.

Ezt a táblát – nem sokkal a kihelyezése után - szintén eltávolították (bár mindkét esetben a területi elöljáróság engedélyével helyezték ki azokat).

Előzők következtében Széchenyi emléke a helyszínen továbbra is csak az arra haladó magyar hajósok gondolataiban él.

Az eredetivel azonos táblamásolat megfelelő magasságban történő elhelyezése esetén az nem lenne megrongálható, és méltó emléket állítana Széchenyi Istvánnak az Al-Duna azon szakaszán, amelynek hajózhatóvá tételét Ő kezdte meg.  Tevékenységével jelentős segítséget nyújtott a román és szerb hajózás fejlődésének megindulásához is.

Erre tekintettel indokolt lenne a diplomáciai kapcsolatfelvétel a Román Köztársasággal annak érdekében, hogy a Széchenyi emléktábla eredeti másolatát a két ország közösen és egyetértésben helyezze ugyanabban a szelvényben a vízfelszín fölé. 

szech9

Mai vízállások:

Duna Vízállás [cm]
Gönyü 25
Budapest 133
Dunaföldvár -111
Mohács 211
Tisza Vízállás [cm]
Tokaj 462
Tiszalök-alsó -107
Kisköre-alsó -62
Szeged 130
Balaton Vízállás [cm]
Balaton átlag 106
Top of Page