Vissza

A láthatatlan hajó legénysége:

ujnemzedek.hu

2014-09-10 15:31:00

ők a magyar hadihajósok.

Háborús időszakban rajtuk múlik rengeteg stratégiai objektum védelme is, de emellett azért van más feladatuk is.

fl1 Egy hajóra 17 katona jut.

Amikor valaki együtt említi Magyarországot meg a hadihajót, a legtöbben magasra húzott szemöldökkel kérdeznek, vissza, hogy egyáltalán minek vannak hadihajói egy olyan országnak, aminek nincs is tengere. A válasz egyszerű: mert kell.

Aki ránéz a térképre, kapásból kettő szép kék kanyargós vonalat is fel tud fedezni rajta – Dunának és Tiszának hívják őket. A Dunának ráadásul van egy olyan makacs tulajdonsága, hogy összeköti a Földközi-tengert Európa belsejével, keresztülfolyik Budapesten, sőt a magyarországi szakaszán többek között egy atomerőmű, egy kőolaj-finomító és például stratégiai nyersanyagraktárak is épültek a partján – szóval, ha valaminek van katonai jelentősége, akkor ez az a folyó.

Éppen ezért nem árt, ha a BKK menetrend szerinti hajójártai, a szállodahajók és motorcsónakok mellett valami olyan is úszik rajta, ami semlegesíteni tudja a vízi szállítmányozást ellehetetleníteni képes folyami aknákat a vízben, probléma esetén pedig pillanatok alatt le tudja szedni az égről azokat a helikoptereket, amik nem oda valók. Legutóbb a Magyar Honvédség (MH) 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezredének tűzszerészeit kísértük el egy átlagos napjukon, most a hadihajósok életébe nyertünk bepillantást.

Óbuda lőni tud

17 ember, egy heti élelem, 12.800 literes üzemanyagtartály (mely 3000 folyamkilométer megtételére elegendő), 3,5 tonna lőszer, három fedélzeti löveg – az Óbuda névre keresztelt hadihajónak nincs pironkodnivalója, ha elhagyja a Honvédség hadikikötőjét.

Miközben röffen a motor és elindulunk, Dr. Daruka Norbert főhadnaggyal beszélgetünk.

Pontosan mit is kell tudni erről a hajóról, amint most állunk?

Ez egy Nestin MS 25 típusú hajó, 81-ben építették az akkori Jugoszláviában (jelenleg ez a hajógyár Szerbiához tartozik), a felszereltségét tekintve viszont „nemzetközi”, mert több különböző országból érkeztek hozzá eszközök – egyébként a hajó a franciák tervezték. A paraméterei lehetővé teszik, hogy akár tengeren is szolgáljon. A hajó attól igazán különleges, hogy a korszerű- és kombinált gyújtójú vízi aknák számára jóformán láthatatlan, mert a kialakítása kifejezetten erre szolgál, például nem acélból készült a hajótest, hanem egy különleges alumínium-magnézium keverékből. A hadihajó mögött vontatják viszont az úgynevezett KRAM-ot (Kombinált Ráhatású Aknamentesítő berendezést), ami kifejezetten a szóban forgó aknákat ingerli és semlegesíti meg.

A modern vízi aknák jelentős része többféle inger alapján „számítja ki”, hogy mikor- és milyen cél alatt robbanjon fel, főleg a nagy acél szállítóhajók által a föld mágneses terében okozott elhajlást figyelembe véve. A KRAM pontosan ezt a hatást szimulálja, a benne lévő elektromágnesek „átverik” az érzékelőket.

fl5 A hajó mögött a vízben a KRAM, kombinált ráhatású aknamentesítő.

De hogy lehet valakiből hadihajós? Egyáltalán milyen posztokon teljesíthet itt valaki szolgálatot?

Amikor valaki katonának jelentkezik, a toborzótiszt segítségével eldönti, hogy melyik egységhez szeretne kerülni. A Hadihajós alosztály befogadóképessége 65 fő körül mozog, de elég nagy a kiszóródási arány, mindig jól jön az ember. Egy hajó 17 fővel éri el a teljes hadrafoghatóságát. Van egy hajóparancsnok, ő az egyetlen tiszt, mellette négy altiszt – a főkormányos, a gépüzemvezető, elektroaknász és a rádióállomás-parancsnok. Azt szokták mondani, hogy a hajó apja a hajóparancsnok, a hajó anyja pedig a főkormányos, ugyanis az ő feladata, hogy minden rendben és pontosan működjön. A hajóparancsnok felel mindenért, de a főkormányos az, aki elkészíti a beosztást, mindig tud mindenről, irányítja a legénységet, még azt is megszabja, hogy a szakács milyen jellegű ételt főzzön.

fl3 A főkormányos a hajó "anyja" - mindent tud, mindent felügyel-, míg a hajóparancsnoké a felelősség.

A legénységi állomány három irányzóból, három gépészből, három aknászból, egy kormányosból és egy szakácsból áll. Egy riadó esetén mindenkinek van a saját beosztásából adódó feladata, de ez nem jelenti azt, hogy csak és kizárólag azt a posztot tudja betölteni. Ha valaki megsérül, ne adj’ Isten olyan harci helyzet van, hogy elveszítjük azt az embert, akkor megvan az a személy, akinek tudnia kell helyettesíteni őt, sőt, ilyenkor még a szakácsnak is van „harci” kötelessége. Ha valaki például vízbe esik, akkor a szakácsnak kell hoznia az egészségügyi felszerelést, a pokrócot, meg a forró teát.

Hogy történik a kiképzés? Most épp egy gyakorlaton vagyunk, de van benne elmélet is?

Igen, de nagy hangsúlyt kell fektetni magára a gyakorlati képzésre, ugyanis az elmúlt években látványosan felgyorsul a fluktuáció, azaz sok új érkezik, de nagyon sokan le is szerelnek.

Sajnos sokan nincsenek tisztában azzal, hogy mivel is jár ez a munka. Úgy jönnek ide, hogy azt hiszik, egész nap csak a hajókázni kell, közben meg lehet lesni a parton a bikinis csajokat, aztán megzavarodnak, ha hirtelen a gépházban találják magukat dugattyúcserén, nyakig olajosan. Volt olyan emberünk, aki két nap után feladta, viszont olyan is van, akit dinamittal sem lehetne kirobbantani innen, annyira jól érzi itt magát és már tíz éve nálunk szolgál. Én 2005-ben jöttem, azóta 119 fő fordult meg az alosztályban. Most teljesen ideális körülmények között hajózunk, süt a nap, jó idő van, de ez nincs mindig így, a katonának pedig nem elég tudnia, hogy mi a feladata, azt ugyanolyan pontosan végre kell hajtania esőben, szélben, sőt, hajnali kettőkor, teljes sötétségben, a legszebb álmából felverve is. Ilyenkor jönnek az érdekes dolgok, általában ekkor pottyan a sisak a vízbe, nem veszik fel a mentőmellényt, szóval azok az elemi dolgok is hirtelen kihívássá válnak, amik egyébként napközben, ideális viszonyok között gond nélkül mennek.

Ha már ezek sem jelentenek problémát, akkor már ki mer menni velük a hajóparancsnok akármelyik folyamszakaszra, akármilyen körülmények közé, hiszen bármilyen feladatot meg tudnak oldani, legyen szó akár katonai, akár folyamrendészeti feladatról.

fl2 Négy cső, egy irányzó.

Mennyi idő alatt válik ez készségszintűvé?

Ha minden ideális, akkor nagyjából két-három év. Azért mondom, hogy ideális, mert vannak olyan esetek, vagy akár hosszabb időszakok is, amikor akadályoztatva van a kiképzés. Ha például egy újonc ősz végén érkezik, akkor az pont a tantermes időszak, november közepén kezdődik a leállás. Ilyenkor a hajó nincs üzemben, takarékossági megfontolásokból – ez persze nem azt jelenti, hogy szükség esetén ne lehetne pár óra alatt feladatvégrehajtásra alkalmas állapotba hozni. Január második-harmadik hetétől indul az elméleti felkészítő tanfolyam, ahol a katonai alapismereteket vesszük át velük újra, majd jönnek a szakmai részek, amik általános hajós ismeretekkel kezdődnek – hogy kell kikötni, és ehhez hasonlók, majd ezután következik a specifikusan szakmai kiképzés.

Itt tanulja meg a katona a saját posztját maradéktalanul ellátni, egy irányító például elsajátítja a gépágyúnak a kezelését és a teljes kiszolgálását, tudja ellenőrizni azt. Ezt egy vizsga követi, majd jön a március, amikor az elméleti tudás birtokában már a gyakorlatban is kipróbálhatja azt. Ha valaki tavasszal érkezik, akkor neki az elméleti tudnivalókat „élesben” kell magára szednie, persze ettől még ugyanúgy el kell végeznie a tanfolyamot télen, csak addigra már gyakorlatban tudni fogja az anyag nagy részét.

Van észrevehető különbség a most bekerülő 18-24 éves korosztály hozzáállása és mondjuk a 15 évvel ezelőtti újoncok hozzáállása között?

Sajnos van, de talán nem is generációs dolog ez, hanem a város-vidék ellentétből adódó egyre nagyobb különbségek. Az a tapasztalat, hogy általában a vidéki, szegényebb családból kikerült srácok kicsit érettebben állnak a dologhoz, hiszen ők jórészt már végeztek valamilyen munkát, míg a városiak, akik otthonról jönnek, hajlamosak húzni a szájukat. De mind a két esetben vannak kivételek. Vannak olyanok, akik egyszerűen nem tudnak leszakadni a netről, csak beugranak a kabinba, hogy kihozzanak valamit, aztán azt vesszük észre, hogy negyed órája szöszmötöl a katona, mert a keze ügyébe került az okostelefonja. Sokan még soha sem fogtak vasalót, itt próbálják ki először, hiszen gyakran felnőttként is még otthon laknak. Arra is volt példa, hogy valaki kifogásolta, hogy nem jár 30 perc zuhanyzási idő, vagy, hogy kevés a hely a vécén, mert ő a tágas fürdőszobához szokott. Ugyanakkor az irodai munkánál, amikor például számítógéppel kell valamit dolgozni, kenterbe verik az idősebb korosztályt, azok inkább ezt tekintik nyűgnek, és inkább a hajón dolgoznának.

fl1 A Nestin MS 25 hajók a nyolcvanas években épültek az akkori Jugoszláviában (ma Szerbia)

Milyen a megítélése a hadihajósoknak ma?

Elég változatos. Vannak olyan helyek, ahol például egy másik egység állomásozik, és van tradíciója a katonaságnak, ilyen helyeken mindig örömmel fogadnak, ha esetleg nyílt napot tartunk, az emberek csak nyüzsögnek a hajón, kíváncsiak rá, érdekli őket, míg máshol nem is foglalkoznak velünk. Sokszor a sajtóban is negatívan tüntetnek fel minket, legutóbb például volt egy közös gyakorlatunk egy másik egységgel, és elhaladtunk a Parlament előtt, jött is az értetlenkedés meg a pánik, hogy mit keresnek hadihajók arrafelé. A vízen sincs ez másképp. A hivatalos üdvözlési forma két hajó között a félárbocra engedett lobogó - ezt manapság már nagyon kevesen tartják csak be, talán az ukrán hajók az egyetlenek, de ennek is az az oka, hogy náluk büntetik, ha ez elmarad.

Fotók: Lénárd Tamás. Az eredeti cikk itt érhető el!