Jump to content

125 éve a magyar tenger ékkövei

Kádár Zoltán
2016-04-16 00:00:00

A balatoni gőzhajózás megindulásának 170. évfordulóján a két legrégebb óta üzemelő magyar hajó, a „KELÉN" és a „HELKA" forgalomba állásának 125. évfordulóját is ünnepelhetjük. 

 

A Balaton első gőzhajója, a „KISFALUDY" (1846) és az üzemeltető Balaton Gőzhajózási Társaság. 1887-es tönkremenetele után egy rövid ideig szünetelt a gőzhajózás a Balatonon. 1888-ban megalakították a Balatontavi Gőzhajózási RT-t, mely 1889-ben az Újpesten épült és Siófokon összeszerelt „KELÉN" lapátkerekes gőzhajóval újraindította a közlekedést Siófok és Balatonfüred között, majd az 1890-ben vásárolt „ROHÁN" kis csavargőzössel Boglár és Révfülöp között is.

Két évvel később a Társaság a kormánytól, a Déli vasúttól, Somogy-, Veszprém- és Zala megyéktől kapott tőkeemelésből a tó nautikai viszonyaihoz a lapátkerekes gőzhajóknál alkalmasabb csavarhajtású személyszállító gőzhajókat rendelt a Schoenichen-Hartmann-féle Egyesült Hajó-, Gép- és Kazángyár újpesti hajógyártól. A kecses hajók a tengeri klipperek vonalvezetését követték, vas hajótestre fenyőfa felépítménnyel és fedélzettel készültek. A 250 személyes, 35 méter hosszú hajók meghajtásáról 160 lóerős 2 hengeres, V-elrendezésű Compound-rendszerű gőzgépek gondoskodtak.

A „KELÉN” eredeti 2 hengeres Compound gőzgépe a Balatoni Hajózási Zrt. telephelyén

(fotó: hajoregiszter.hu – Kádár Zoltán)

 

Az újpesti hajógyárból vasúton érkeztek meg Siófokra, ahol összeszerelték őket. Az elkészült hajók Fáy András „Sió” című tündéres regéje egymáshoz hű szerelmespárjának nevét kapták. A „KELÉN” 1891. április 17.-én (más forrás szerint 18-án) , a „HELKA” 1891. június 28.-án került vízre . a Sió bal parti sólyájáról (a ma az ’1’-es beszállóhely és a porta közötti terület) A már két éve közlekedő lapátkerekes „KELÉN"-t 1891-ben a vasminiszter tiszteletére „BAROSS"-ra keresztelték át.

Próbaúton a „HELKA” Kardos László tengerészkapitánnyal

(fotó: forum.index.hu – Gőzhajók, hadihajók, hajózás)

 

A próbautakat Kardos László, az Adria Tengerhajózási Rt. hosszújáratú tengerészkapitánya parancsnoksága alatt tették meg. A „KELÉN" 1891. július 1-én állt forgalomba Kiss László kapitány vezetésével hogy az utazóközönséget az északi-, és a vasúttal rendelkező déli part között szállítsa. A „HELKA" parancsnoka Jäger Gyula tengerészkapitány lett.

A hajók az 1920-as évekig számos kisebb átalakításon mentek keresztül. Először a fedélzetek fölé ponyvatartó épült az utazóközönség kényelme érdekében. Később a fedélzeti ház felső fedélzetét meghosszabbították hátrafelé, ami a hátsó árboc elbontásával járt.

 

Úton a „HELKA" MÁV dolgozókkal a fedélzeten 1920 körül

(fotó: forum.index.hu – Gőzhajók, hadihajók, hajózás)

 

Az első világháborút követő nehéz gazdasági helyzetben az 1920-as évek közepére a Balatontavi Gőzhajózási RT. csődközeli helyzetbe jutott. A MÁV és a Déli Vasúttársaság megvásárolta a hajózási vállalat részvényeit és 1926-ban Balatoni Hajózási RT. néven újjászervezte a céget. Ekkortól jelentek meg az első dízel üzemű hajók is a flottában, és ezzel egyidejűleg a gőzhajók - így a „KELÉN" és a „HELKA" is - a fekete test - fehér felépítmény helyett új, a dízel hajókkal egységes teljesen fehér megjelenést kaptak.

 

A Fonyód előtt jégbe fagyott „HELKA” 1928 telén

(fotó: hajoregiszter.hu – Ujlaki Károly gyűjteménye)

 

A „KELÉN” az 1930-as években Balatonfüreden

(fotó: Fortepan.hu - Somlai Tibor)

 

A második világháború végén, 1945. március 25.-én a „KELÉN”-t saját személyzete, Zsoldos Péter hajóvezető, Somogyi Gyula gépész, Móri István gőzkazánkezelő, Szabó Péter matróz süllyesztette el Révfülöp előtt a „TÜNDE” motorossal együtt, megelőzve hogy a visszavonuló német csapatok felrobbantsák. A „HELKA” nem volt ilyen szerencsés, nem kerülhette el sorsát: március 26.-án – hogy ne jusson szovjet kézre – többi balatoni hajóval együtt Balatonfüreden robbantással elsüllyesztették. Még ebben ez évben kiemelték mindkét hajót, és Balatonfüreden, a BHRT Hajóépítő Üzemében újra üzemképessé tették. 1946 tavaszán a „KELÉN” állt ismét forgalomba, de a balatoni hajózás megindulásának 100 éves évfordulójára 1946. szeptember 22.-én már a „HELKA” szállította a hajógyár munkásait a siófoki ünnepségre. Nem sokkal később fedett kormányosfülkét is kaptak.

A „HELKA” szeli a Balaton vizét a második világháború utáni években

(fotó: hajoregiszter.hu – dr. Erdős Ferenc)

 

Néhány évvel később, 1955-ben a Balatonfüredi Hajógyárban jelentős korszerűsítésen estek át: a „KELÉN”-be a „VI. számú Csavargőzös", a „HELKÁ”-ba az 1 évvel korábban Balatonfüred előtt felborult „PAJTÁS" csavargőzös („II. számú Csavargőzös") kazánját és gőzgépét, építették bele, felépítményüket meghosszabbították a kormányállás előtt. Ekkor nyerték el maihoz közeli arányaikat. A „KELÉN” eredeti gőzgépét a Közlekedési Múzeumba szállították, később pedig a MAHART siófoki telephelyén (ma BHZRT) állították ki, ahol jelenleg is megtalálható.

A „KELÉN” 1955-ös átépítése után

(fotó: hajoregiszter.hu – Antal András gyűjteménye)

 

Később, ahogy a dízelesítési program során az ország vizeiről eltűntek a csavargőzösök, a testvérpárt is minden korábbinál jelentősebben korszerűsítették. 1962-ben „KELÉN”-t a MAHART Siófoki Hajójavítóban utasszállító motorhajóvá építették a selejtezett „BUDAPEST” tengerjáró (1934) bal oldali Buckau-Wolf 6DV 136 típusú főgépével (a jobb főgépet a „JÓKAI" gőzösbe építik egy évvel később). A „HELKA" dízel üzeművé történő átépítésére ugyanott 1964-ben került sor, egy kísérleti Láng 6 LD 200 RF dízelmotorral, mely néhány évig hajtotta az egykori gőzöst. Mindkét hajó zárt, teljesen vas fedélzeti felépítményt és kormányosfülkét, valamint nagyobb kéményt kapott. A manőverképesség javítása érdekében a részben kiegyensúlyozott kormánylapát is került a hajókra, melynek eredményeként szükségszerűen hátrébb került a kormánytengely is. Később, 1967-ben a bal oldali Trotmann-horgonyokat Hall horgonyokra, 1973-ban a fenyőfából készült, dugarozott főfedélzetet vas fedélzetre cserélték.

A motorhajóvá átépített „KELÉN” Badacsony előtt

(fotó: Máriás Györgyné – képes levelezőlap)

 

A dinamikusan növekvő balatoni idegenforgalom és a modernizálásra törekvő szemlélet eredményeként 1978-tól megjelentek a Balatonon a korábbi hajóformákhoz képest igencsak idegen megjelenésű, de nagy utas befogadó képességű katamaránok, valamint a Szovjetunióból importált tengermelléki személyhajó, a „LELLE”. Üzembe állásuk maga után vonta több régi, tradicionális balatoni hajó selejtezését vagy értékesítését. 1979-ben az elöregedett „HELKÁ”-t kivonták a forgalomból, és a Balatonfüredi Tanács birtokába került. A 71-es út mellett kiállított egykori gőzösben hajózási múzeumot terveztek létrehozni, de ehelyett 1993-ig bérlők által üzemeltetett vendéglátó-ipari egységként működött, ami a hajóban és felszerelési tárgyaiban jelentős károkat okozott. Mivel a szovjet hajótípusból akkor nem sikerült újabb példányokat beszerezni, ezért további régi hajók kivonása is félbe maradt egy időre.

A „HELKA hajóbár” Balatonfüreden az1980-as évek végén

(fotó: hajoregiszter.hu – Juhász Erzsébet gyűjteménye)

 

Így az elöregedett „KELÉN” tervbe vett selejtezésére, és - Balatonfüreden a parton kiállított testvéréhez, a „HELKÁ”-hoz hasonlóan - Siófokon, a Sió zsilip melletti kiállítására sem került már sor. Nem sokkal később, a létre jövő, budapesti anyavállalattól nagyobb önállóságot kapó MAHART Balatoni Hajózási Leányvállalat a selejtezés helyett már az egykori gőzös gőzhajóként való helyreállítását is fontolgatta. Forráshiány miatt akkor csak a teljes felújítás tervei készültek el.

A „KELÉN” 1984-ben kapta meg a jelenlegi, SKL típusú keletnémet motorját. Ez a ma már egyre kevesebb hajóban fellelhető, lassú fordulatú (100-550 f/p), 6 hengeres soros motor máig a hajó egyik különlegessége: nem állandó járású, és nincs erőátviteli berendezése (kuplungja, irányváltója). Ellenben „reverzálható", azaz hátramenetben a szelepvezérlés „átkormányzását" és a hengerek fordított sorrendben történő sűrített levegős indítását követően a hajócsavar a motorral együtt kezd el ellenkező irányba forogni.

A „KELÉN” 98 ezer köbcentis 6 hengeres lassú járású SKL motorja

(fotó: hajoregiszter.hu – Kádár Zoltán)


A matuzsálemet a MAHART Balatoni Hajózási Kft. végül teljesen felújította. Mindeközben az angol BBC televízió egy játékfilm forgatásához keresett bérbe vehető nosztalgiahajót, ami felújítást sürgette. Elöregedett fenéklemezeit kicserélték, belső tereit felújították, és a századfordulón elbontott hátsó árbocát is visszakapta. Az 1991-ben, a filmforgatás határidejére elkészülő, kereken 100 évesen a forgalomnak újra átadott „KELÉN” az akkoriban a néhány megmaradt régi hajó felújításával létre hozott balatoni nosztalgiaflotta máig legimpozánsabb egysége lett.

Az újjáépített „KELÉN” az ezredfordulón Balatonfüred előtt

(fotó: Séfel Richárd)

 

Talán a felújítás sikeres fogadtatásának is köszönhető, hogy 1994-ben kalandos életű párját, a „HELKÁ"-t a MAHART Balatoni Hajózási Kft. 2 millió forintért visszavásárolta a Balatonfüred önkormányzatától, és a Balatonboglári Borgazdaság támogatásával 120 millió forintért a „KELÉN” mintájára Siófokon újjáépítette. A hajó 1996, a balatoni hajózás megindulásának 150. évfordulója óta ismét a balatoni nosztalgiaflotta megbecsült tagja.

A hányatott sorsú „HELKA” újjáépítése a MAHART Siófoki Hajójavítóban 1994-ben

(fotó: hajoregiszter.hu – Kádár Zoltán)

 

Napjainkban a „KELÉN” és a „HELKA” a két legöregebb működőképes magyar hajó. Többszöri átépítésük, korszerűsítésük és kalandos életük ellenére is őrzik az előző századforduló békebeli eleganciáját és hangulatát, koruk hajóépítésének köszönhető kecses vonalvezetést. A „HELKA" 2014-ben új Doosan típusú dízelmotort és a szűk kikötői manőverek megkönnyítése érdekében orrsugár kormányt is kapott.

Az újjáépült „HELKA" az ezredforduló körül

(foto: balatonihajok.hu – Rill Tamás)

 

A „KELÉN"-t lassú járású SKL motorja a jellegzetes szisszenő indulásával és pöfögő hangjával nem csak az utolsó ilyen motorral felszerelt hajóvá, hanem egyben a klasszikus balatoni hajózási tradíciók és manőverek utolsó képviselőjévé is teszi. Lélegzetelállító manőverezését remélhetőleg még sokáig csodálhatjuk a balatoni kikötőkben.  A „KELÉN" Martin Henrik, a „HELKA" Pliha János parancsnoksága alatt várja a sétahajózni vágyókat Balatonfüreden és Keszthelyen a 170. balatoni hajózási év főszezonjában.

 

Források:

www.hajoregiszter.hu; Magyar Hajózásért Egyesület, NavisCon Zrt.

Tóth Lajos: 120 éve indult meg a gőzhajózás a Balatonon; Gépipari Tudományos Egyesület, 1966.

Horváth Imre: Balatoni Hajós Almanach 1846-2011; Balatoni Hajózási Zrt, Siófok, 2011.

dr. Kopár István: A balatoni gőzhajózás 125 éve, 1971.

Dr. Bíró József: A Balatoni hajózás története; Mahart Balatoni Hajózási Kft. 1996.

Deák István nyugalmazott kapitány visszaemlékezései

Mai vízállások:

Duna Vízállás [cm]
Gönyü 222
Budapest 351
Dunaföldvár 164
Mohács 528
Tisza Vízállás [cm]
Tokaj 511
Tiszalök-alsó 176
Kisköre-alsó 290
Szeged 314
Balaton Vízállás [cm]
Balaton átlag 117
Top of Page