Jump to content

Megújulás előtt áll a magyar hajózás

profit7.hu
2017-05-04 18:50:00

Völner Pál szerint jelentős fejlesztések valósulhatnak meg a magyar hajózásban.

Jelentős fejlesztések valósulhatnak meg a magyar hajózásban a következő években az erre rendelkezésre álló forrásokból – mondta a hirado.hu-nak Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára, a Magyar Hajózási Országos Szövetség elnöke.

volnerAz Európai Hálózatfejlesztési Eszköz (CEF) által biztosított 36 milliárd forint a magyar hajózás fejlesztését is szolgálja. Továbbá az Integrált Közlekedési Operatív Programban (IKOP) közel 13 milliárd forint támogatja az ágazat fejlesztését.További hétmilliárd forint hazai forrás pedig a 27 balatoni kikötő fejlesztésére, új hajók beszerzésére és felújításra jut - jelentete be Völner Pál. Kifejtette, három fő irányban haladnak a fejlesztések. Az egyik a víziutak - a vízi közlekedés pályáinak fejlesztése. Jelenleg tíz CEF támogatású projekt van folyamatban . A fejlesztések a CEF támogatásával folytatódnak a CEF 3. körben. A másik a Tisza TEN-T hálózat részévé tétele. Ennek keretében kerül sor a kikötők fejlesztésére, intermodalitás kialakítására, logisztikai és raktározási funkciók kiépítésére, bővítésére, országos kikötők belső információs rendszerének fejlesztésére.A harmadik irány pedig a hajózás biztonságának növelése. A RIS, azaz a folyami információs szolgáltatások fejlesztése, bővítése, hajóút kitűzés fejlesztése.

Völner Pál a belvízi hajózás tavalyi eredményeiről elmondta: a hazai Duna szakaszon mértékadó hajózási kisvíz-szintél 49 gázló és hajóút szűkület található, kétharmaduk a Szobtól délre eső szakaszon. A Duna hajózhatóságának javítását nehezíti az, hogy a folyó végig NATURA 2000-es terület, a szlovák-magyar szakaszt a lezáratlan bős-nagymarosi konfliktus is terheli. A hosszú távú fenntarthatóság miatt hazánk átfogó rendszerben tekint az árvízvédelmi, természetvédelmi, vízügyi és hajózhatósági kérdésekre –emelte ki.

Hangsúlyozta, hogy a Duna hordalékegyensúlya felborulásának és medermélyülésének ivóvízbázisokra, Natura 2000 területekre, turizmusra és hajózásra gyakorolt kedvezőtlen hatásainak visszafordítása és az ezeket célzó komplex hatásvizsgálatok és tervek megalapozására az EUDRS keretében az érintett Duna országokat lefedő hordalékegyensúly modell kerül kidolgozásra. Úgy fogalmazott: „A magyarországi TEN-T belvízi út és kikötői infrastruktúra fejlesztésének előkészítése és kivitelezése több beavatkozást - külön pályázatként az előkészítési tanulmány, majd külön pályázatként a kivitelezés - tartalmazó komplex főterv bekerült a CEF projektek körébe. A hajózhatósági projekteknek a Víz Keretirányelv követelményeit megfelelően figyelembe kell vennie, amely szerint megfelelő elemzést kell végrehajtani - amilyen korán csak lehetséges - bármely olyan projekt tervezési fázisában, amely az állapot romlását okozva a víztest hidromorfológiai tulajdonságait megváltoztatja. Ez az alternatívák elemzését, a szükséges kárenyhítő intézkedések bevezetését, és a közérdeket felülíró projektek fontosságának igazolását is tartalmazza”.

Völner Pál kiemelte: a kormányzati törekvések eredményeképpen a Duna, mint TEN-T hálózati vízi út paramétereinek törzshálózati szintre való fejlesztését stratégiai célként jelölték meg. A megvalósítása érdekében az Európai Bizottság számára az alábbi 10 vízi közlekedési projekt benyújtására került sor mintegy 36 milliárd forint összegben, amelyek mindegyike 85 százalékos támogatást nyert a CEF forrásaiból.

CEF I. kör projektjei:

  • A magyarországi TEN-T belvízi út fejlesztésének előkészítése,
  • A magyarországi dunai hajóút kitűzési rendszer fejlesztése,
  • Hajóút fenntartási főterv,
  • Vízi úti információs rendszer kiépítése,
  • Törzshálózati elemek összekötése a közlekedési ágazatban: a Rajna-Duna folyosó Komárom-Komárno határon átívelő hídja projekt.

Mint fogalmazott: a CEF 2. kör projektjeiben egyebek mellett az NKH Hajózási Információs Rendszerének átdolgozása a Folyami Információs Szolgáltatások (RIS) további fejlesztése, a főterv kidolgozása a dunai áruszállítás erősítésére a TEN-T kikötői infrastruktúra fejlesztések révén, különös tekintettel a komáromi kikötőre, valamint a „Gubacsi vasúti híd átépítése - előkészítés e” szerepelnek.

Beszélt arról is, hogy hazánkban két törzs- (Budapest és Komárom), és hat átfogó hálózati kikötő (Győr-Gönyű, Dunaújváros, Paks, Baja, Mohács és Szeged) található. A cél az, hogy a meglévők szolgáltatási színvonalát a tényleges gazdasági, piaci igények alapján költséghatékonyan növeljék. Ennek megvalósítása az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programban (IKOP) elkezdődött.

Cél, a Tisza nemzetközi víziúttá tétele is – emelte ki. Még 2016 novemberében a magyar és szerb felek aláírták a Tisza Egyezményt, amely által megtörtént a Tisza nemzetközi víziúttá nyilvánítása. Az Egyezmény a Tisza folyón – Tokajtól a folyó torkolatáig - biztosítja a szabad és nyitott hajózást minden ország számára. Ez elősegítheti és erősítheti a Tisza folyó TEN-T hálózatba integrálását, amelyet Magyarország és Szerbia is támogat, és elkötelezett ennek megvalósulásában. A második lépés a Tisza felvétele lesz a Ten-T hálózatba.

Völner Pál beszámolt róla, hogy a CEF 3. körben is több projektet nyújtottak be, amelyekben döntés az EU Bizottság részéről a III. negyedévben várható. Sőt, idén elindulnak az IKOP támogatású Dunai hajózási infrastruktúrafejlesztési projektek kivitelezései is. A Csepeli Szabadkikötő árvízvédelmi mobilgátrendszerének kiépítése, a Bajai Országos Közforgalmú Kikötő intermodális és kapacitásbővítő és az új Mohácsi országos közforgalmú kikötő fejlesztése,  a Győr-Gönyű kikötő továbbfejlesztése projekt második üteme, mely utóbbi ez évben le is zárul, és amelyek mindegyike a KÖZOP keretében kaptak uniós egyetértéssel támogatást, az IKOP keretében folytatódnak mintegy 13 milliárd forintból.

A MAHART Passnave Kft. személykikötők minőség- és kapacitásnövelése IKOP forrásból valósítható meg, amelyre 500 millió forint áll rendelkezésre. A kormány határozata a Balaton kiemelt turisztikai fejlesztési térség meghatározásáról és a térségben megvalósítható egyes fejlesztések megvalósításáról forrásokat biztosított a Balaton tavi hajózás jármű és infrastruktúra fejlesztésére. A BAHART hazai támogatási források igénybevételével és saját forrásból 22 kikötő és három új hajó beszerzését, továbbá hét régi hajó illetve komp felújítását tervezi 2016-2018 között. A kormány ezek megvalósítására mintegy hétmilliárd forintot hagyott jóvá.

Kormányzati támogatás révén így 2017-ben a Balaton tavi hajózás jármű és infrastruktúra fejlesztése mintegy kétmilliárd forint hazai forrásból elindul. Tervezik továbbá a Balaton tavi hajózás jármű és infrastruktúra fejlesztése mellett hazai forrásból a balatoni hajózást is magába foglaló – balatoni közlekedési hálózat és szolgáltató rendszer létrehozását, melynek része Balatoni RIS (BAIS) megvalósítása, és eredményeként létrejön az integrált balatoni közlekedési rendszer.

tisz

Mai vízállások:

Duna Vízállás [cm]
Gönyü 101
Budapest 224
Dunaföldvár 13
Mohács 349
Tisza Vízállás [cm]
Tokaj 486
Tiszalök-alsó 49
Kisköre-alsó 152
Szeged 217
Balaton Vízállás [cm]
Balaton átlag 95
Top of Page