Vissza

100 éve történt

-vas-

2012-10-28 10:26:00

1912. október 28.-án kötötték meg az Osztrák-Magyar Monarchia és Japán kereskedelmi és hajózási szerződését.

japan_lobogo Az osztrák-magyar kiegyezés évében, 1867-ben, Japánban a nyugatiaktól kikényszerített nyitás hatásaként növekedett a feudális berendezkedésű államra nehezedő nyomás. 1867-ben a Tokugava-sógunátus összeomlott, és helyére a Meidzsi szövetségi kormány lépett 1868-ban. A trónra kerülő Mucuhito császár felvilágosult uralmának (meidzsi) visszaállításából és a sógunátus eltörléséből merítették a megújulás erejét. Államvallássá tették a sintót, új közigazgatási és adórendszert vezettek be, és az általános hadkötelezettséggel a szamurájok kasztjának addigi kiváltságait nyirbálták meg. Japán megnyitotta kapuit a világ többi része előtt. Megkezdte a nyugati kultúra adaptálását az ország gazdagítására. Fellendítette az iparosítást, mely katonai hatalmának erősítésére is szolgált. A Meidzsi korszak idején pár évtized alatt (az 1870-es évektől az I. világháborúig terjedő időszakban) több változás történt a nyugati mintájú fejlődésben, mint azelőtt évszázadokon keresztül, amikor is Japán elszigetelődött a külvilágtól. A gyarmati függőség elkerülése érdekében kialakult a modern japán nemzet fejlett iparral, modern politikai intézményekkel és tőkés társadalmi berendezkedéssel. Japán a poroszországihoz hasonló polgári alkotmányt kapott, létrejött a parlament, megindult a politikai pártok kialakulása. Az addig elszigetelt ország az ipara számára fontos bányakincsek hiányában hamarost maga is a terjeszkedési politika területére lépett. A nagyhatalmi törekvés a győzedelmes kínai-japán háborúhoz (1894-95), orosz-japán háborúhoz (1904-05) és Korea bekebelezéséhez (1910) vezetett.

yokohama1

AH_lobogo A kiegyezést követően a magyarok is csodálattal figyelték Japán kivirágzását. Az Osztrák-Magyar Monarchia és Japán között 1869-ben kötötték meg az első kereskedelmi és hajózási szerződést. Ezt követte az 1912-es szerződés, mely többek között tartalmazta a kölcsönösség és a legnagyobb kedvezmények elvét a kereskedelem és a hajózás tekintetében. Az alábbiakban néhány kiemelt részlet:

„Az osztrák-magyar monarchia és Japán között a kereskedelem és hajózás kölcsönösen szabad lesz. Mindegyik szerződő fél alattvalói ugyanúgy, mint a legnagyobb kedvezményt élvező nemzet alattvalói, teljesen szabadon kereshetik fel hajóikkal és rakományaikkal a másik fél területeinek mindazon helyeit, kikötőit és folyóit, amelyek a külkereskedelem részére megnyittattak vagy a jövőben meg fognak nyittatni; kötelesek természetesen mindenkor azon ország törvényeihez alkalmazkodni, ahova érkeznek.”

„Mindazok a hajók, amelyek a japán törvények értelmében japán hajóknak és mindazok a hajók, amelyek az osztrák vagy a magyar törvények értelmében osztrák vagy magyar hajóknak tekintetnek, a jelen szerződés alkalmazásánál japán, illetve osztrák vagy magyar hajóknak fognak tekintetni.”

„Mindazok az áruk, amelyek az egyik szerződő fél kikötőibe a belföldi hajók által törvényszerűen bevitetnek, vagy bevihetők lesznek, e kikötőkbe a másik szerződő fél hajói által szintén bevihetők lesznek, anélkül, hogy ezen áruk bármily néven nevezendő más, vagy magasabb illetékek vagy terhek alá esnének, mint amilyenek alá belföldi hajókkal való bevitel esetén esnek.”

A szerződés teljes szövege itt érhető el.

Az I. Világháború véget vetett ugyan a gazdasági kapcsolatok szép ívű fejlődésének. A két ország azonban mindig is érdeklődött egymás kultúrája iránt, a magyarokat és a japánokat talán a közös ázsiai eredet tudata, talán a távoli nyelvi rokonság, vagy az egyedülálló, a környezetünkből kivilágító kultúra kapcsolja össze. 1924-ben alakult meg a Magyar-Nippon Társaság, majd 1938-ben Japán a régiónkból elsőként Magyarországgal írt alá kulturális egyezményt. 1959-ben pedig Magyarország és Japán felújította a második világháború után szünetelő kapcsolatait. Az elmúlt húsz évben különösen lendületesen fejlődtek a kapcsolataink, amelyet Akihito császár és Micsiko császárné 2002-es magyarországi látogatása koronázott meg.

yokohama2

A XX. Század elején alkotó, német nyelvterületen is hihetetlenül népszerű magyar szerző, Ábrahám Pál „Viktória és a huszárok” című operettjéne betétdala, egy remek foxtrott:

Meine Mama war aus Yokohama.

yokohama3