Jump to content

Elhunyt dr. Kopár István, a Mahart Balatoni Hajózási Kft. egykori igazgatója.

hunsail.hu
2017-01-07 12:33:00

Nekrológ kiegészítve ifj. Kopár István szavaival.

kopar

Dr. Kopár István, 1925 - 2016

Hajós berkekben ilyenkor nyolcat kongat a harang, az őrség ideje lejárt. Váltás következik, aki szolgált, megpihenhet.
December 28-án reggel, életének 92. évében elhunyt Dr. Kopár István vitorlázó, hajózási igazgató, a földkerülő Kopár István édesapja, az MVSz örökös tagja.

A Balaton kiemelkedő személyisége, a Mahart SC vitorlás szakosztályának alapítója, aki élete utolsó pillanatáig szívén viselte a Balaton és a balatoni hajózás minden gondját. Szikáran határozott, erős akaratú emberként mindig megbízható kitartással küzdött az általa méltónak ítélt célokért.

Jó vitorlázó volt, Tolnay egyik állandó vetélytársa Starban (egy balatoni verseny alkalmával a francia világbajnokot is megverte), de őt sokkal jobban foglalkoztatta a magyar hajózás ügye és a BH igazgatójaként sokat tett a balatoni kikötők és hajózás fellendítésért.

Dr. Kopár István fő szószólója volt a tó vízszabályozását szolgáló egyetlen hatékony eszköz, a Sió egész évben való hajózhatóvá tételének . Hiszen a Balaton karbantartásának fontos része a kotrás, és a zagy elszállításának leggazdaságosbb útját jelenti a Sió folyó.

Vezetésének idején újultak meg a balatoni klasszikus utasszállító motorosok. E program keretében fő szervezője volt annak is, hogy a Füreden parti diszkóként senyvedő 1891-ben épült Helka motoros visszajusson a vízre és újra teljes pompájában hajózhasson a Balatonon.

1925. szeptember 25-én született Keszthelyen. A vitorlázást, a hajózást, a Balaton és a vízi élet szeretetét és megbecsülését családi vonalon szívta magába, keszthelyi nagybátyjától, a város főjegyzőjétől a Betyár nevű csaldi kutteren hajózva. 

A közgazdasági egyetemet végezte el Budapesten. 1950. június 23-án került a MAHART-hoz. Műszerészként dolgozott egy évig a szerszámműhelyben, majd az üzemigazgatóság tervosztályán volt statisztikus. 1954-57 között tervelőadó.

A MAHART SC vitorlás szakosztály egyik alapítója volt 1950-ben.

1957-től beruházási vezetőként megépítette az Újpesti Hajójavító Üzemet, korszerűsítette a tápéi és a haraszti hajójavítót. 1964-ben a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium Tervgazdasági Főosztályán dolgozott. 1965-69 között a MAHART tervgazdasági Szakosztály vezetője lett.

1969-74 között Siófokon a Balatoni Hajózási Üzemigazgatóság vezetője. Ez idő alatt épült meg négy új balatoni kikötő, a siófoki telep műhely épülete, útjai, vitorlás tárolója és a hajósszállás.

1974-77 között a MAHART gazdasági vezérigazgató helyettese Budapesten. 1977-1982-ig a vállalat bécsi vezérképviseletét vezette. 1982-83 között a csepeli kikötő kereskedelmi, -forgalmi vezetője. 1983-ban a Kikötői Üzemigazgatóság megszüntetésekor korengedményes nyugdíjazására került sor, de mint nyugdíjas különböző vegyes vállalatok átszervezésében vett részt.

1990 december 1-jén került vissza Siófokra a Balatoni Hajózási Kft igazgatójaként, és innen vonult nyugalomba 1996 szeptember 21-én.

Munkássága, neve egyet jelent a balatoni hajózással. Jelentős tevékenysége elismeréseként 1975-ben "Siófokért" érem kitüntetésben részesült, majd 1996-ban Siófok Város Képviselőtestülete a balatoni hajózás érdekében kifejtett érdemeiért Siófok Város Díszpolgára kitüntetést adományozta számára.  1996-ban a Magyar Köztársaság Arany Érdemkereszt kitüntetést is megkapta. Élete, a Balaton és a hajók iránti odaadó szeretete példaértékű.

2010-ben a Magyar Vitorlás Szövetség örökös tagjának választották.

 

Ifjabb Kopár István búcsúszavai:

Édesapám, Kopár istván dr. a "kórházi jelentések szerint 2016. december 28.-án reggel hunyt el", de családi információk szerint december 27.-én, Laci öcsém halála napján (1983) szállt egy hajóba kisebbik fiával. 92. évében járt, így a kívülálló talán a "várható volt" megjegyzést fűzi a hírhez. Nekem azonban Édesapám, de nem volt, hanem marad örökre, mert a végtelen számunkra így válik kézzelfoghatóvá.

Hatéves voltam, amikor szüleim elváltak és én akkoriban szokatlan módon Édesapámnál maradtam. Ő azonban az alkotó munka megszállottjaként nem volt alkalmas a papáskodásra, ezért tűzoltásként gyereknevelésre alkalmas új feleséget szerzett magának.

Keszthelyen született, Balatonalmádiban nőtt fel, így nem véletlenül lett a Balaton és a vitorlázás életen át tartó szerelme. Veszprémi és budapesti tanulmányait a II. világháború borzalmai tették rendkívülivé: a Balaton északi partját védő német páncélvonat felcserjeként szerb fogságba is került. Ezek az előzmények jó edzésnek bizonyultak a Rákosi-korszak túlélésére, és örökké alkotó, szépítő optimizmusának megőrzésére...

1950-től a MAHART alkalmazottjaként - félévszázadon keresztül - dolgozott a magyar hajózásért és hajósokért - soha nem a fizetésért! Magam immár 63 évesen, mesterségemnek is köszönhetően sok helyen megfordultam és számtalan embert megismertem, de Édesapámnál becsületesebb, tisztességesebb és kötelességtudóbb emberrel nem találkoztam. A teremtő, jobbító munka volt az élete. 

A hajdani MAHART különleges szuper vállalat volt, 8 ezer alkalmazottal és 5 üzemigazgatóssággal. Az Újpesti Hajójavítónál kezdte, ahol a lakatos műhelyek, sólyaterek, nagy teljesítményű Ganz-daruk beüzemelése viseli a keze nyomát. Szolgálata alatt, mert ő munkáját annak tekintette (szolgálva a hazát, a vállalatot és munkatársait) a mammut cég minden területén jelentős fejlesztéseket ért el, beleértve a magyar hajózás minden szakágát és kiszolgáló részlegeit. Szakmai karrierje csúcsán volt a vállalatóriás, gazdasági igazgatója (vezérigazgató-helyettesi rangban) is, de szívéhez legközelebb a balatoni hajózás ügye állt. A vállalat vezetése mindig a frontvonalba vezényelte, oda, ahol baj és probléma volt, hasonlóan a német páncélvonat parancsnokához, aki őt jóhiszeműen a sérültek, sebesültek ápolására választotta ki. Minden korábban rosszul irányított, működtetett, elherdált üzemegység szakmailag új életre kelt és dinamikus fejlődésnek indult irányítása alatt.

A Balaton Hajózás a 125. és a 150. évfordulóját is neki köszönhetően ünnepelhette csúcsformájában. Hajók, kikötők, marinák, campingek épültek igazgatósága idején, miközben az állomány új tanműhelyt, étkezdét, üdülőt és folyamatosan javuló ellátmányt kapott.

Nyilvánvaló, hogy ilyen létforma mellett nem sok ideje maradt a férj és apa szerepre. Szerencsémre engem is korán megcsapott a mozdony füstje, neki köszönhetően, hiszen 1950-ben ő alapította meg a MAHART vitorlás szakosztályát Balatonalmádiban. Ez a klub volt a “füstölőm”, irányított a vitorlázás, a hajók és a tenger felé, és második generációs hajósként lettem tengerész. Kettőnk életformája kevés alkalmat adott az ideális apa-fia kapcsolat ápolására, közös témaként a szakmai kérdéseken túl csak a politika létezett számunkra..

A Balatoni Hajózás igazgatását, nyugdíjazása előtt, mint stafétabotot szerettem volna tőle átvenni és befejezetlen terveit (Sió-csatorna egész éves hajózhatóságát) megvalósítani. A vállalat hierarchiája iránti lojalitása és a személyes érdekeltséget kizáró tisztessége miatt azonban az igazgatói pozíció megpályázásáról nem értesített, bár arra szakmailag minden szempontból esélyes lettem volna. Ennek nyomán kivándoroltam az USA-ba, hogy mesterségemet tovább űzhessem. 

Ő azonban nyugdíjasként is megszállottként küzdött a Balatonért, a megmaradt Magyar Tengerért. Jól tudta, hogy a Balaton jövője a Sió egész éves hajózhatóságán alapszik, hiszen a folyamatosan feltöltődő tó állandó kotrásának a termékét csak vízi úton lehet gazdaságosan elszállítani. Létrehozta a Sió-menti Önkormányzatok Szövetségét, elkészítette a szükséges 4 zsilip megépítésének tanulmányi számításait, terveit, és 90 éves koráig Don Quijote- ként ostromolta az illetékes hatóságok, minisztériumok bevehetetlen bástyáit. Nagy példaképéhez, Széchenyi Istvánhoz hasonlóan szinte beleőrült a magyar valóságba, mígnem sorsa egy november eleji agyi infarktussal megpecsételődött.

Orvos unokájával, Piroskával azonnal repülőre szálltunk, hogy a kritikus időszakban mellette legyünk. Decemberi Golgota járását Ildi mamával közösen kísértük végig, folyamatosan megkérdőjelezve tetteinek, tisztességének ilyen méltatlan “jutalmazását”. Ő azonban tovább küzdött, de most először “önzően” a családért és a szeretetünkért, bár még mániákusan ismételgette a Sió csatorna megépítendő zsilipeinek a nevét... Krisztushoz hasonlóan gyakran ejtette el súlyos keresztjét, azt azonban bénultsága, szaporodó felfekvései, súlyosbodó köhögő rohamai ellenére felemelte és utolsó leheletig cipelte, hogy szeretetét átadhassa.

Az ő szenvedése árán, de apa és fia egymásra talált..

Hálás vagyok, hogy magyarnak születtem, és hogy Édesapámnak hívhatom. Mindent köszönök Neked, különösen azt, hogy Te voltál, vagy és maradsz az Édesapám!

Kopár István

Mai vízállások:

Duna Vízállás [cm]
Budapest 229
Dunaföldvár -27
Mohács 266
Tisza Vízállás [cm]
Tokaj 487
Tiszalök-alsó 75
Szeged 231
Balaton Vízállás [cm]
Balaton átlag 120
Top of Page