Melegítik a jégtörő hajókat
December 15-től készenlétben áll a dunai és tiszai jégtörő flotta, hogy bármikor bevethetők legyenek a hajók.
December 15-én kezdődött a dunai és tiszai jégtörő hajók melegen tartása. Készenlétben állnak, hogy bármikor bevethetők legyenek, ha jégzajlás van a folyókon - magyarázta Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese.
Egy belügyminisztériumi rendelet szerint december 15-e és március 15-e között kell üzemben tartani a jégtörő hajókat annak érdekében, hogy a zajló jég ne álljon össze, és ne legyen jégtorlasz, ami olyan árvizet okoz, amilyen 1956-ban volt Baja közelében - közölte Láng István.
December 15-én megkezdjük az egész országban a hajók melegen tartását. A Dunán nyolc hajót, a Tiszán 12 hajót tartunk melegen annak érdekében, hogy ha ahhoz hasonló jelenség történne, mint utoljára 2012-ben, akkor a hajókat be lehessen vetni és a jégtorlaszokat tisztán lehessen tartani - mondta a főigazgató-helyettes.
Kifejtette: november 15-től egy hónapig tart a felkészülési folyamat, amikor feltöltik az üzemanyagtartályokat, minden eszközt átnéznek, ellenőriznek. Mától kezdve pedig tele tartállyal minden nap elindítják a hajókat, biztosítják, hogy mindig üzemkészek és azonnal bevethetők legyenek. Ebben az időszakban éjjel-nappal van rajtuk személyzet, és minden eszközt naponta ellenőriz a személyzet.
A védelemvezetőnek kell eldöntenie, hogy mikor kell bevetni a jégtörő hajókat. Viszonylag egyértelmű jelei vannak: ha megáll a jég és torlaszokban áll meg egy nagy hozamú folyón, akkor már el kell indítani a rajokat - ismertette Láng István.
Hozzátette: ha egyben fagy be a jég, akkor nem szükséges beavatkoznunk. Nem cél az, hogy feltörjük a jeget, bizonyos esetekben éppen az a cél, hogy egyben fagyjon be, és alatta folyjon el a víz. Itt kimondottan a jégterelés a cél, hogy a torlaszra hajlamos helyeken ne álljon össze a jég.
Egy hajó egyedül nem mehet el jeget törni, mert ha befagyna, akkor még nagyobb bajt okozhatna. Azért mennek párban, hogy a két hajó ki tudja szabadítania egymást. Több olyan terület van, ami veszélyeztetett, az egyik ilyen Baja. Itt két szakaszt látnak el a hajók: a Paks és a déli határ közötti szakaszt, illetve két magyar hajó minden évben lemegy a szerb-horvát szakaszra. Ha ugyanis ott alakul ki jégtorlasz, attól Magyarországon lehet árvíz. Hogy ezt megelőzzék, már a szerb szakaszon törik a jeget - magyarázta.
Hozzátette: a jégtörő hajókat nem minden évben kell bevetni. Komolyabb jég 1995-ben és 1997-ben volt, utána pedig a 2012-es volt a legkomolyabb eset, amikor a teljes hajóparkot be kellett vetni a Tiszán és a Dunán is - idézte fel az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese.
Belépés
Mai vízállások:
Duna | Vízállás [cm] |
---|---|
Budapest | 229 |
Dunaföldvár | -27 |
Mohács | 266 |
Tisza | Vízállás [cm] |
---|---|
Tokaj | 487 |
Tiszalök-alsó | 75 |
Szeged | 231 |
Balaton | Vízállás [cm] |
---|---|
Balaton átlag | 120 |